A Magyar Posta támogatására szolgál az a törvény, ami szerint az energiaszolgáltatóknak új ügyfélszolgálati irodákat kell nyitniuk. Bár a szabályozás szerint ezt akármilyen közhivatalban is megvalósíthatják a cégek, a települések nagy részén egyszerűen nincs erre alkalmas helyszín a postahivatalokon kívül. Végrehajtási rendelet viszont még mindig nincs.
Egyedül a Magyar Posta az, amely jól jár a szociális közműszolgáltatásról szóló törvény azon részeivel, amelyek értelmében az energiaszolgáltatóknak jelentős mennyiségű új ügyfélszolgálati- és panaszirodát kell nyissanak.
A nemrég elfogadott törvény értelmében ugyanis a lakosságot ellátó szolgáltatóknak minden járásközpontban rendelkezniük kell ügyfélszolgálati irodával, és minden 5000 lakost meghaladó településen olyan panaszirodát kell fenntartaniuk, ahol bejelentést lehet tenni, illetve elérhetőek a cég tájékoztató anyagai. Azonban iroda mindkét esetben létesíthető közösen más szolgáltatóval, vagy felállítható ilyen pult közhivatalban is.
A feltételeknek megfelelő legtöbb településen azonban a szolgáltatóknak egyszerűen nincs választásuk, mert egyedül a helyi postahivatal alkalmas erre a célra. Noha a szabályozás utolsó részleteit is tisztázó végrehajtási rendelet ezzel kapcsolatban még mindig nem jelent meg, úgy tudjuk, több szolgáltatócég már kért árajánlatot a Magyar Postától panaszirodák létrehozására.
A törvény adta kötelezettség komoly bevételt jelent majd a piaci liberalizációra készülő Posta számára, hiszen mint megírtuk, körülbelül még egyszer annyi iroda nyílik, mint ahány ügyfélszolgálatot az egyetemes szolgáltatók ma fenntartanak.
Habár a törvény szerint ez a szociális közműszolgáltatás megvalósulását szolgálja, a Postán kívül nem találunk más nyertest ebben a történetben. Nem valószínű ugyanis, hogy a fogyasztók csak erre vártak volna, és innentől tódulni fognak a panaszirodákba, a problémás ügyeik pedig ezentúl egyik pillanatról a másikra megoldódnának. Az ügyfélszolgálatok nagy része ugyanis ma is teljesen kihasználatlanul működik, főként a kötelezően előírt nyitvatartási időknek köszönhetően, amely egyáltalán nem veszi figyelembe a települési sajátosságokat.
Persze értelmezhető a folyamat egyfajta munkahelyteremtésként is, de azt azért nem szabad elfelejteni, hogy ezt éppen azoknak a szolgáltatóknak írják elő, amelyek január óta komoly többletterhet kaptak a nyakukba adók, illetve a rezsicsökkentés formájában. Emiatt pedig mindenképpen költségmegtakarításra kénytelenek, ami a legritkábban jár együtt a mostani dolgozószám, és teljes beszállítói kör megtartásával.