Eltűnőben a Gazprom hatalma?

By | 2014.06.21.

Versenyjogi eljárást indított az Európai Bizottság a Gazprom ellen. Egyrészt azt kifogásolják, hogy az orosz gázóriás az olajárhoz köti a légnemű fűtőanyag díját, másfelől pedig problémásnak tartják, hogy a Gazprom a kelet-közép-európai régióban – így Magyarországon is – olyan szerződésekkel van jelen, mely megtiltja az egyes országoknak az egymás közötti kereskedést az orosz gázzal.
A legfontosabb kérdés ez esetben nem az, hogy miért indul az eljárás, hanem hogy miért éppen most? Az olajindexált árazás nem újkeletű történet, ráadásul korábban éppen Európában alakították ki ezt a formulát. A kérdés “aktualitását” jól mutatja, hogy mióta hazánk 2004-ben belépett az EU-ba, pontosan ilyen rendszer szerint – a világpiaci kőolajárakat 9 hónappal követve – vásárol gázt, hiszen ezt még az 1996-ban megkötött, 2015-ben lejáró hosszútávú Gazprom-szerződés rögzíti.
Az pedig nyílt titok, hogy a Gazprom igyekszik minden egyes partnerország számára különböző árakat kialakítani annak függvényében, hogy az adott állam milyen mértékben képes az orosz gáztól eltérő forrásból fedezni fűtőanyag szükségleteit. Ez nyilvánvalóan lehetőséget adna arra az egyes országoknak, hogy egymással remek üzletekbe bocsátkozzanak, de ezt az EU kifogásai szerint a Gazprom nem engedélyezi, ami természetesen korlátozza a versenyt az uniós piacokon. Egyfelől lehet azt mondani, hogy “végre lép valamit ebben a kérdésben a Bizottság”, másfelől viszont az egyes országok között éppen az az infrastruktúra hiányzott, amely segítségével végre lehetett volna hajtani az orosz fűtőanyag eltérő árából fakadó ügyleteket.
Tehát miért most? A lépés egyfelől jelentheti azt, hogy a Brüsszelben azt érzik: a Gazprom korábbi egyeduralma hanyatlóban van, amit megpróbálnak kihasználni. A vizsgálat ugyanakkor értékelhető egy erőteljes lépésként is az európai közös gázpiac megteremtése felé. Hiszen a közeljövőben a térségünkben számos gázvezetékberuházás indulhat, mint amilyen például a magyar-szlovák összeköttetés is. Ezek a valódi piac kialakulását eredményezhetik olyan országokban, ahol jelentős a német, francia és olasz cégek jelenléte a gázkereskedői szektorokban. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az unió egyik állandó célja – legalábbis a nyilatkozatok szintjén -, hogy kifelé egységes szereplőként lépjen fel akár a energiabeszerzésben is, amelynek egyik első lépcsője az egyes tagállamok fűtőanyagvásárlási szerződéseinek megismerése, melyre egy versenyjogi eljárás kiváló alapot biztosíthat.
Mindenesetre a vizsgálat eredményére két éven belül csak elbizakodott optimisták várjanak, addig azonban néhány vezető nemzetközi tanácsadócég különösen nagy értékű megbízásokban reménykedhet – mindkét oldal részéről.