Magyar-szlovák gázvezeték: középtávon hoz majd hasznot

By | 2017.12.11.

Nem csökkenti azonnal Magyarország orosz gázfüggőségét a szlovák-magyar összeköttetés, amelyet ma adnak át, ám középtávon már komoly előnyöket hozhat hazánknak. Így ugyanis egyelőre ahhoz a Szlovákiához köt majd minket gázvezeték, amely még nálunk is nagyobb mértékben importál fűtőanyagot Oroszországból. Lengyelország elérése a cél.
Jóval a tervezett időpont előtt, a mai napon átadják a magyar-szlovák gázvezetéket. Bár azonnali hatással nem nagyon jár majd, ez fontos lépés lehet Magyarország forrásdiverzifikációjának javításához. A vezetéken évente 4 milliárd köbméter gáz érkezhet majd hazánkba, míg ellenkező irányba a vezeték kapacitása évi 1,6 milliárd köbmétert tesz ki. Előbbi körülbelül 40 százalékát jelenti az éves teljes magyar gázfogyasztásnak, tehát akár jelentős mennyiségű orosz gázt is kiválthatunk majd az összeköttetés segítségével.
Szlovákia viszont egyáltalán nem rendelkezik saját gázkészlettel, így még nagyobb arányban vásárol fűtőanyagot Oroszországtól, mint hazánk, holott Magyarország is körülbelül 80 százalékát fedezi szükségleteinek ebből a forrásból. Mindez azt jelenti, hogyha mondjuk holnaptól már érkezne gázszállítmány a csövön, az ugyanúgy orosz forrásból származna, csupán némi kitérővel. Ráadásul Szlovákia hozzánk hasonlóan egyedül Ukrajnán keresztül jut fűtőanyaghoz, így az ellátásbiztonság szempontjából sem jelent a vezeték azonnali javulást.

A láncból leginkább egy szlovák-lengyel gázösszeköttetés hiányzik, ennek létesítéséről azonban a két ország vezetői csak tavaly november végén állapodtak meg. A tervek szerint a vezeték pedig a legjobb esetben is csupán 2018 végére készül el. Túl komoly mennyiség azonban nem várható ebből a forrásból, hiszen Lengyelország irányából évente 4,7 milliárd köbméteres kapacitással épül majd a cső, míg Szlovákia felől idővel akár 9,5 milliárd köbmétert lehet majd északra szállítani éves szinten.
Mégis ez az egyetlen olyan út, amely valódi forrásdiverzifikációt jelenthet Magyarország számára, hiszen Lengyelország több szempontból is csökkentheti az orosz függőséget. Az egyik ilyen az a cseppfolyós gázterminál, amely év végére készül el Lengyelország északi partjainál Swinoujsciében. Ide az első LNG szállítmány 2015 elején Katarból érkezik majd, ám később nem kizárt, hogy amerikai cseppfolyós gáz is eljusson a lefejtőn keresztül Közép-Európába.
Ezen kívül Lengyelország a becslések szerint jókora palagáz készlettel is rendelkezik. Ha ennek a kitermelése elindulna, az további lehetőséget jelentene Magyarország számára. De Lengyelország az ellátásbiztonság tekintetében is jobban áll nálunk, vagy Szlovákiánál, hiszen oda nem Ukrajnán, hanem a gáztranzit szempontjából sokkal stabilabb Belaruszon át érkezik az orosz fűtőanyag. Emellett pedig közvetlenül az Oroszországot a Balti-tengeren keresztül Németországgal összekötő Északi Áramlat felől is létezik kapcsolat Lengyelországgal.
Mindenesetre Magyarország nem csak a függőség csökkentésével profitálhat középtávon a szlovák összeköttetésből. A hazai föld alatti gáztárolók ugyanis jelentősen javíthatják majd az észak-déli gázfolyosó rugalmasságát, ami egy ekkora, egymással teljesen összekapcsolt közép-európai piac létrejövetele esetében elengedhetetlen.