Nem csökkenti azonnal Magyarország orosz gázfüggőségét a szlovák-magyar összeköttetés, amelyet ma adnak át, ám középtávon már komoly előnyöket hozhat hazánknak. Így ugyanis egyelőre ahhoz a Szlovákiához köt majd minket gázvezeték, amely még nálunk is nagyobb mértékben importál fűtőanyagot Oroszországból. Lengyelország elérése a cél.
Rendkívül érdekes a médiában folyó vita arról, hogy a paksi atomerőmű bővítése megtérül-e majd, mert a kritikák a beruházást úgy mutatják be, mintha a jelen gazdasági körülmények között bármilyen más energiatermelő egység megtérülne Magyarországon. Pedig az elmúlt évek tapasztalatai messze nem ezt mutatják.
Habár sokkolóan hatott az villamosenergia-szolgáltatókra az, hogy a kormány tavasszal egy törvénymódosítással az ország számos helyén a föld alá vitetné a vezetékeket, hasonló döntés született 120 éve is itthon. A korabeli források szerint ráadásul a budapesti szabályozás már akkor is a szolgáltatókra terhelte ennek költségét.
Versenyjogi eljárást indított az Európai Bizottság a Gazprom ellen. Egyrészt azt kifogásolják, hogy az orosz gázóriás az olajárhoz köti a légnemű fűtőanyag díját, másfelől pedig problémásnak tartják, hogy a Gazprom a kelet-közép-európai régióban – így Magyarországon is – olyan szerződésekkel van jelen, mely megtiltja az egyes országoknak az egymás közötti kereskedést az orosz gázzal.
Nem csak a geopolitikára, hanem az energetikára is hatással lehet a Krím-félszigeten kialakult feszültség. A Déli Áramlat Fekete-tengeri szakaszát ugyanis eredetileg éppen úgy alkották meg, hogy az kikerülje az Ukrajnához tartozó terület vízi határát. Ha azonban Krím is orosz fennhatóság alá kerül, vélhetően megérné egyszerűbb útvonalat választani az épülő gázvezetékhez.
Utoljára akkor volt ennyire olcsó a károsanyag kibocsátás Európában, mielőtt az unió bevezette a szén-dioxid kvóta kereskedési rendszerét. Miután az Európai Parlament leszavazta a karbonpiac fellendítésére szolgáló javaslatot, a kibocsátási egységek ára rekord mélységbe, 2,63 euróra esett. Ez már annyira alacsony szint, hogy a kvótakereskedelem jelenleg gyakorlatilag teljesen értelmetlenné vált.
Szinte teljesen ellehetetlenítette a januári 10 százalékos rezsicsökkentés azt a két alternatív energiaszolgáltatást, amelyet a lakossági fogyasztók is igénybe vehetnek. Mind a Magyar Telekom, mind pedig az Energetikai Központ Zrt. ugyanis most kénytelen a 10 százalékkal mérsékelt tarifához képest további kedvezményt adni. Utóbbi már csökkentette a diszkont mértékét, a Telekom pedig a szolgáltatás megszüntetését fontolgatja.
A Magyar Posta támogatására szolgál az a törvény, ami szerint az energiaszolgáltatóknak új ügyfélszolgálati irodákat kell nyitniuk. Bár a szabályozás szerint ezt akármilyen közhivatalban is megvalósíthatják a cégek, a települések nagy részén egyszerűen nincs erre alkalmas helyszín a postahivatalokon kívül. Végrehajtási rendelet viszont még mindig nincs.
Nem lenne túl sok értelme, ha az MVM a Főgáz után egy másik egyetemes gázszolgáltatót is megvásárolna. Habár volt olyan cég, amely a lakosságot ellátó üzletágát 1 euróért kínálta, azért az elosztóhálózat nyilván ennél többe kerülne. Ráadásul a Főgáz szolgáltatási területe bármikor kiterjeszthető. Habár korábban a találgatásokban többször előkerült, hogy az MVM megveheti a két… Read More »