Öngólokkal a rezsiharcban

Egyszerűsödnek a közüzemi számlák január 1-jétől, így azok első oldalán tényleg csak a legszükségesebbek, vagyis a fizetendő összeg és a határidő szerepel majd, hogy ezzel erősödjön a fogyasztóvédelem – ezt értjük. De ha az egyszerűbb számlák miatt kevesebb ügyintézési problémára számíthatunk, akkor miért van szükség még a kormányhivatalok bevonására is a panaszkezeléshez?

Nem kell bogarásznunk januártól a közüzemi számlák dzsungelében, a parlament ugyanis elfogadta az új, minden eddiginél egyszerűbb számlaképet. A képlet a következő: első oldalon a szolgáltató logója, az ügyfél adatai, a fizetendő összeg a hozzá tartozó határidővel, és természetesen a rezsicsökkentéssel elért megtakarítás. Második oldal: minden más, amit eddig sem nézett meg soha senki.

A kormány célja ezzel az, hogy a számlát ezentúl az is megértse, aki eddig erre nem volt képes. Ha pedig így lesz, akkor nagy valószínűséggel kevesebbet kell panaszkodniuk a fogyasztóknak, tehát kevesebb alkalommal látogatnak majd el a közműszolgáltatók ügyfélszolgálataira is.

Az új villanyszámla első oldala

Az új villanyszámla első oldala

Eközben máshol: fogyasztóvédelmi rezsipontok nyílnak az országban jövőre húsz – egy fővárosi és minden megyében egy-egy – helyszínen a parlament döntésének értelmében. Ezeken a pontokon tanácsot adnak majd, például a számlalevelek értelmezésében…

Úgy tűnik a rezsiharc öngólokkal felérő javaslatokat hoz időnként, hiszen a rezsipontok többletmunkát – ezáltal pedig némi többletkiadást is – jelentenek majd a kormányhivatalok számára. Ez az intézkedés – az előzőekkel ellentétben – tehát már nem a szolgáltatók pénztárcáját terheli.

Persze nem ez az egyetlen olyan lépés a rezsicsökkentés érvényesítése mellett, ami némiképp visszaüthet. Ugyanilyen az, hogy az energiacégeknek összességében több mint száz új ügyfélszolgálati irodát kellett nyitniuk az újonnan keletkező törvényi kötelezettségeknek köszönhetően.

Önmagában ez a lépés nyilvánvalóan erősíti a fogyasztóvédelmet. Azonban ha a kormány terve valóban az, hogy egy állami szolgáltató lássa el energiával közvetlenül a lakosságot is, akkor ennek megvalósulása után az óriásira duzzasztott ügyfélszolgálati rendszer költsége már ezt az állami szereplőt terheli majd, márpedig ez jelentős kiadást jelent.

Nem lenne bonyolult ugyan egy törvénymódosítással csökkenteni a jövőben a kötelező ügyfélszolgálatok számát, de az sok munkahely elvesztésével jár, amit ekkor már az állami szereplőnek kell felvállalnia, és nem lehet egyik külföldi céget sem okolni majd érte.

YouTube videó