Bár a közműszolgáltatók fekete napjaként harangozták be a szerdai kormányülést, a cégek biztosan nem az ott hozott döntések miatt kerülnek padlóra. A kormány ugyanis a mérőcserék, és a mérőórákhoz kapcsolódó díjak eltörlését határozta el, ám ez a gáz és áram esetében eddig sem került pénzbe, a vízműszolgáltatóknál pedig csak akkor kellett fizetni, ha valahol mellékmérőt raktak fel.
A szerdai kormányülés döntéseinek köszönhetően – szemben ez előre beharangozott évi százezer forinttal – kereken 0 forinttal marad majd több az emberek zsebében. Habár elkezdődött a jogszabályi háttér kidolgozása ahhoz, hogy eltűnjenek a mérőórák cseréjéhez kapcsolódó díjak, ez nem jár majd megtakarítással, hiszen ez eddig sem került pénzbe.
Mind az áram-, mind a gázszolgáltatók esetében a mérők hitelességének lejárta után ingyenes volt eddig is az órák cseréje. Fizetni egyedül akkor kell, ha nem a néhány évente kötelező csere történt meg, hanem a fogyasztó valamilyen okból új mérőt szereltet fel. Ennek oka lehet például teljesítmény növelés, ám az általános lakossági fogyasztáshoz szükséges értékekig ez a művelet sem kerül pénzbe – legalábbis ami az óra cserjét illeti, hiszen az átalakítás egyéb költségeit a szolgáltató felszámolhatja, ám ezek már nem a mérőórához, hanem a csatlakozáshoz kapcsolódó költségnek számítanak.
(Fotó: MTI)
Ugyancsak ingyenes a vízművek esetében a 4 évente kötelező óracsere díja, mivel a mérők ilyenkor nem kerülnek a fogyasztó tulajdonába. Pénzbe egyedül az kerül, ha valahol mellékmérőt szereltetnek fel. Ilyen eset előfordulhat például egy társasházban, amennyiben az épület központi mérője mellé minden lakásba külön mellékmérőt is felszerelnek, így az háztartásonként 5-8 ezer forint költséget jelent. Ennek eltörlése azonban valószínűleg nem vágja majd földhöz az egyébként szűkös anyagi keretekkel rendelkező vízműcégeket sem, ugyanakkor másfelől nem is érinti a fogyasztók tömegeit.
Sokkal nagyobb érvágást jelentene a cégeknek, ha azok az elemek is megvalósulnának, amiket jelenleg csak „vizsgál” a kormány. Ilyen például az alapdíj eltörlése. Ez ugyan a villanyszámlából mindössze 150-170 forintot tesz ki, a szolgáltatóknak mégis több milliárd forintos kiesést jelentene. Az elemzés tárgya még a csatlakozási díj mérséklés, illetve a ki- és visszakapcsolási díj változtatása, melyek közül az előbbi jelent komolyabb tételt, igaz, utóbbival is elérhető lenne tízezer forintos megtakarítás. Ugyanakkor a ki- és visszakapcsolás olcsóbbá tétele valószínűleg tovább rontaná az egyébként sem túl fényes fizetési morált.
A vizsgált elemek közül a legmeghökkentőbb mégis a gázórák és gázszámlák egységessé tétele, vagyis hogy ezentúl a számlákban ne megajoule-ban, hanem köbméterben jelenjen meg az elfogyasztott fűtőanyag mennyisége. Ez azért meglepő, mert a rezsicsökkentés kommunikációjában az egyik leghangsúlyosabb érv a „szolgáltatók trükközése” és annak megszüntetése. A köbméter alapú elszámolás viszont éppen a kimutatott fogyasztás pontosságát rontja, a földgáz térfogata ugyanis a hőmérséklet és a nyomás mentén változik, így a fűtőérték az, ami alapján a valós felhasználás mérhető.